Lustaság: fél egészség? Vagy csak napi egy-két órás sportolás mellett lehet valaki egészséges? Persze az igazság ismét valahol középen van. De vajon pontosan hol?

Jóból is megárt a sok, avagy a túlzott sportolás veszélyei

Három fontos szempont van, amire tekintettel kell lenni, ha a sportolás hasznát és a túlzásba vitt sportolás lehetséges kárát mérlegeljük.

1. A kevés is sokkal több, mint a semmi. Vannak ugyanis, akik azért nem vágnak bele a mozgásba, mert túl nagy elvárásaik vannak saját magukkal szemben. Életük számos területén megszokták, hogy teljes erőbedobással működjenek, és kimagasló eredményeket érjenek el a nem mindennapi erőfeszítés nyomán.

Ők sokszor túl sok időt szentelnek a munkának, Vagy előfordul, hogy kiváló szülők, akik élnek-halnak a gyerekükért. Egyszóval: szeretik magas színvonalon végezni a dolgaikat.

Ez az embertípus sokszor úgy gondolja, hogy csak a szervezett keretek között végzett és kifulladásig vitt mozgás érhet valamit. Minimum maratont várnak el maguktól meg rekordokat. De mivel ez nem reális annyi teendő mellett, amennyit a modern élet a nyakukba varr, hát inkább teljesen lemondanak a testmozgás öröméről.

Számukra a következő az egyszerű tanulság és üzenet: a tíz perc vagy a negyedóra és a nulla közt végtelen nagy a minőségi különbség. Érdemes minden apró lehetőséget megragadni arra, hogy mozogjunk (pl. lift helyett lépcső, autó helyett gyalogszer stb.), mert a pozitív hatások gyorsan összeadódnak.

2. A túl sok is rossz lehet. Nem egy olyan eset van, amikor az illető, miután megtapasztalta a több mozgással való élet előnyeit, az egészséges életmód rabjává válik. Egyszerű logika, de épp annyira félrevezető is: ha a kevés jót tesz, akkor a több még jobb lesz.

Csakhogy ez az elv egyetlen finom étel fűszerezése, semmilyen egészségünket helyrehozó gyógyszer szedése és megannyi más területen sem állja meg a helyét. Az edzésmánia is ugyanúgy megterheli és legyengíti a szervezetet, mint a teljes tétlenség.

3. Nem a sporttól erősödünk, hanem a pihenéstől. A fizikai erőfeszítés valójában olyan stressztényező, amelyhez a testnek alkalmazkodnia kell. Ez az adaptáció a felépülési időszakban, vagyis az alvás, a táplálkozás és a pihenés során valósul meg.

Ezért még a profi sportolók esetében is, akik a mozgásból élnek, hetente vannak olyan napok, évente pedig egész időszakok, amikor kimondottan tilos edzeniük. A testépítők pedig aranyszabályként ismerik és be is tartják az elvet, miszerint az izom nem a súlyzós terheléstől, hanem utána, a bőséges pihenés közben fogyasztott tápanyagoktól duzzad meg tartósan. Maga a kemény edzés leépíti, elhasználja a testet, és az csak akkor jöhet ki megerősödve belőle, ha utána megkapja mindazt, amire szüksége van a felépüléshez.

Ön máris rendszeresen mozog, vagy még csak most tervezi? Kattintson tovább, és azt is megtudhatja, hogy milyen vitamint fogyasszon a rendszeres, de nem túlzásba vitt sportolás mellett!